Népszabadság • Horváth Gábor • 2007. augusztus 6.
Az amerikai elnök pénteken aláírta azt a biztonságitörvény-csomagot, amelynek része a vízummentesség új kritériumainak meghatározása. A szöveg tükrözi a külföldiek beutazásával kapcsolatos amerikai aggodalmakat, és a téma szakértői úgy látják, továbbra sem egyértelmű, mely országokra és mikortól fog kiterjedni a vízummentesség. A Magyar Amerikai Koalíció (HAC) szerint a törvény nem elég rugalmas, és nem terjeszti ki a vízummentességet új államokra. Az erőteljesen lobbizó szervezet élén álló Maximilian Teleki szerint a törvény ezzel együtt előrelépés: immár nem az a kérdés, hogy Magyarország bekerül-e a kedvezményezettek közé, hanem az, hogy mikor. Washingtonban egyébként az a hír járja, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban már teljesíti a vízumkérelmek visszautasításának új, háromról tízszázalékosra emelt kritériumát. Ha ez a szeptember végén záruló egész 2007-es amerikai pénzügyi évre igaz, akkor hazánk az elsők között csatlakozhat a vízummentességi programhoz, ami kétségtelenül jelentős külpolitikai sikernek számítana. Szerencsés esetben nem kizárt, hogy a vízummentesség a magyar állampolgárok számára már 2008 elején vagy közepén életbe lép.
Az viszont nemcsak a magyar, de a lengyel kormánynak is kudarc lenne, ha térségünkből elsőként csupán a már 2006-ban is a tízszázalékos küszöb alatt maradt csehek és észtek kapnának vízummentességet. (Megint más kérdés, hogy a 2006-ban 9,4 százalékon lévő csehek technikai okokból 2007-re akár a limit fölé is kerülhetnek.) Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő a hét végén honfitársait okolta a nehézségekért: - A lengyelek még mindig nem jönnek időben vissza az Egyesült Államokból, és most ezért fizetünk - mondta. A csehek sem elégedettek, mert - mint a prágai külügyminisztérium szóvivője említette - a pályázó országok közvetlenül nem tudják befolyásolni a vízumkérelmek amerikai viszszautasítási arányát.
Az alkudozásnak még nincs vége. A törvény aláírásakor Bush elnök is arra utalt, hogy nem tartja elég rugalmasnak a szabályozást, és folytatni kívánja az egyeztetéseket az USA legszorosabb szövetségeseinek a programba való bevonása érdekében. A színfalak mögött már a Képviselőház Tom Lantos vezette külügyi bizottsága a törvény módosításán dolgozik. A HAC is addig folytatja kampányát, amíg Magyarország ténylegesen nem csatlakozik a programhoz.
Ugyanakkor a törvényhozásban néhányan az egész vízummentességi programot el akarják törölni. Arra hivatkoznak, hogy az Európában vagy másutt élő muzulmánok között terroristák is lehetnek. A törvény a biztonsági aggodalmakat az Ausztráliában már működőhöz hasonló, internetes adatszolgáltatás bevezetésével igyekszik kezelni. Az Amerikába belépni szándékozóknak két nappal az utazás előtt kell majd megadniuk adataikat, s ezeket egybevetik a terrorizmussal gyanúsítottak adatbázisával. Egyes jelekből, például abból, hogy az amerikaiak kíváncsiak a repülőgépen disznóhúsmentes vagy vegetáriánus menüt választókra, arra lehet következtetni, hogy az FBI a konkrét gyanúsítottakon túl a terroristákra felállított profil alapján próbálja meg szűrni az utazókat: a legnagyobb kockázatot azok a fiatal mohamedánok jelentik, akik radikális hitszónokok ellenőrzése alá tartozó mecseteket látogatnak. Vagyis Amerika a vízummentességet egészen másként képzeli, mint a schengeni egyezmény révén egyre inkább "határok nélküliséget" élvező Európa.
Az Egyesült Államokba a tengerentúlról beutazó külföldiek aránya 2001-et követően 17 százalékkal csökkent, miközben a világ más részein 20 százalékkal nőtt a határátlépések száma. A vízummentességért jelenleg mintegy húsz ország áll sorba, köztük Dél-Korea, Izrael, Törökország, Brazília vagy az eredeti programból a korábbi, háromszázalékos elutasítási ráta fölé kerülésért kizárt Argentína és Uruguay. Az is biztosra vehető, hogy a program bővítése másoknak is meghozza a kedvét. Az amerikaiak problémája tehát nem az, hogy a magyarok vagy a lengyelek vízummentességet szeretnének, hanem az, hogy a fél világ.