Lehet, hogy 300 forint lesz egy euró, de akkor sem lesz valutaválság, és középtávon már erősödéssel lehet számolni. A piacnak nem tetszik, hogy csökkent a kamat és nőhet a költségvetési hiány, de a jegybanki tartalék és az IMF támogatása elég a forint a védelméhez.
Igaz, az esti, alacsony forgalom jellemezte, tehát kisebb összegekkel módosítható árfolyam uralta időszakban, de történelmi mélypontra gyengült a forint, 286,75 forintba került az euró. A magyar deviza eddigi mélypontja alig néhány fillérre volt ettől, az októberben elért 286,40-es szinthez közeledve - különösen azután, hogy nyáron még 230 forint alatt is járt az euró - a valutaválság réme is felmerült.
Ma azonban hiába gyengébb a forint mint valaha, és hiába gyengülhet ezek után még tovább, nem kell reálisan hasonló veszélyre számítani – mondja Samu János. A Concorde elemzője szerint ezt egyrészt a hazai, 20 milliárd euróra rúgó jegybanki devizatartaléknak, illetve az IMF hitelnek köszönhetjük. Az MNB ma abban a helyzetben van, hogy képes a forintot megvédeni, ennek is köszönhető, hogy az eddigiekben látszólag nyugodtan figyelte a forint úgymond "kontrollált mederben" való süllyedését.
Samu szerint nem zárható ki, hogy a történelmi csúcs átlépésével tovább gyengül a forint, sőt, rövidtávon inkább erre, és akár 300 forintos vagy azt közelítő árfolyammal szembesülhetünk. A második félévére azonban forinterősödést, az év végére a jelenleginél jóval erősebb forintot, 270 alatti euróárat prognosztizál az elemző.
A mostani gyengülésnek két oka lehet Samu János szerint: egyfelől a jegybank mai kamatdöntése, a fél százalékponttal 9,5 százalékra mérsékelt kamat nyilván kevésbé vonzó a befektetőknek. Másfelől Samu szerint a piac nem szereti, hogy a kormány jelezte, felemelheti a költségvetési hiány idei célszintjét – 2,6-ról 2,9 százalékra. Ez ellen ugyan az IMF sem emelt kifogást, de az üzenet nem jó, véli az elemző.
Az IMF pedig úgy áll, a hitellel is Magyarország mögött, hogy az ország, a forint megmentésén voltaképpen saját jövője is múlik. Az utóbbi időben a válság őszi tetőzése óta egyre erősebbek azok hangok, melyek új pénzügyi világrend, új szabályok és intézmények létrehozását sürgetik, márpedig az IMF éppen a II. világháború után Bretton-Wood-ban kötött nemzetközi megállapodással létrejött pénzügyi világ egyik központi eleme. Az utóbbi években azonban ázsiai és dél-amerikai válságok "menedzselése" kapcsán is leszerepelt, nem engedhet meg magának még egy fiaskót.
Az előző mélypontról hetek alatt felállt a forint
Nagyon gyorsan gyengült, de azután mondhatni hamar fel is épült most ősszel a forint. Szeptemberben még 240 forint alatt is vehettünk eurót, majd októberben már a tomboló, az izlandi devizát maga alá söprő gazdasági és bizalmi válság hatására beállította akkori új történelmi mélypontját a forint. A 286,40-es, napközbeni kereskedésben elért szinthez képest novemberben utolsó napjaira már 260 forint alá is benézett az árfolyam, köszönhetően az IMF-hitelnek és a rendkívüli kamatemelésnek köszönhetően. A december második felében kezdődött, majd januárban trendszerűvé vált és felerősödött gyengülés eddig nem volt egyedi és kimagasló sem a régiós vagy távolabbi feltörekvő piaci devizákkal összehasonlítva.
